Mert az alkoholmentes forradalom nem indulhatott el Magyarországról.Be kellett hozni.
Read more ...
Blog Search
Featured posts
-
Miért az Epicurea? -
Munka közben vagy munka után – alkohol nélkülA csapatszellemhez nem kell másnaposság.Read more ... -
Száraz November 2025 – Hogyan zajlik Magyarországon?Úgy döntöttem, megnézem, milyen cikkek jelentek meg idén Magyarországon a Száraz Novemberről. Íme, egy összefoglaló...Read more ... -
Csokoládé és pezsgők: mire érdemes figyelni a párosításnál?Ez az az időszak, amikor a csokoládé és a pezsgő az ajándékozás, az élvezet és a kifinomult ízlés szimbólumává válik....Read more ... -
Az alkohol társadalmi alkimímiája – az ősi összetartozástól a kockázatos spiráligAz alkohol évezredek óta az emberi kultúra szerves része. Egyszerre volt a civilizáció alapköve és egy komplex...Read more ...
A csendes sokk az alkoholiparban
2021 körüli csúcspontjuk óta a világ legnagyobb szeszesital-gyártó vállalatainak piaci értéke látványosan visszaesett. Egyes esetekben a részvények értékének közel fele eltűnt.
Az olyan vállalatok, mint a Diageo, a Pernod Ricard vagy a Brown-Forman – amelyeket történelmileg a fogyasztási cikkek piacának egyik legbiztosabb hosszú távú befektetésének tartottak – a járvány utáni csúcsaikhoz képest nagyjából 40–55%-os tőzsdei értékcsökkenést szenvedtek el.
(Források: Financial Times beszámolók a szeszesital-szektor lassulásáról; vállalati befektetői jelentések; Reuters piaci elemzések a Diageo és a Pernod Ricard teljesítményéről)
A magyarázat meglehetősen érdekes. Valójában több tényező együttes hatása rajzolódik ki, egyfajta „tökéletes vihar”.
Az iparág már évek óta érzékelte az alkoholfogyasztás mennyiségének lassú csökkenését. A gyártók azonban ezt úgy ellensúlyozták, hogy a prémium kategóriára helyezték a hangsúlyt: kevesebb palackot adtak el, de jóval magasabb áron. A fogyasztók egyre inkább a minőséget, a márkát és az élményt keresték, nem pedig a mennyiséget.
Ez a stratégia több mint egy évtizeden át rendkívül jövedelmezőnek bizonyult, és a folyamatosan csökkenő fogyasztási volumen ellenére is segített fenntartani a bevételek növekedését.
(Forrás: IWSR Global Drinks Market Analysis – prémiumizációs trendek)
Most azonban úgy tűnik, a helyzet komolyabb fordulatot vett.
A kereslet lassulni kezdett az olyan kulcspiacokon, mint az Egyesült Államok és Kína, amelyek az elmúlt években a globális szeszesital-piac növekedésének fő motorjai voltak. Közben a forgalmazók, akik a járvány utáni fogyasztási fellendülés idején jelentős készleteket halmoztak fel, most szokatlanul magas raktárkészleteken ülnek, ami arra kényszeríti a gyártókat, hogy visszafogják a szállításokat.
(Forrás: Reuters beszámolók a Diageo készletkorrekciójáról és a kereslet lassulásáról)
A fogyasztási mintákat társadalmi változások is alakítják:
-
A fiatalabb generációk jelentősen kevesebb alkoholt fogyasztanak, mint az előttük járók. Hosszú távú felmérések szerint az Egyesült Államokban az elmúlt húsz évben számottevően csökkent azoknak a fiatal felnőtteknek az aránya, akik alkoholt fogyasztanak.
(Forrás: Gallup – Young Adults Drinking Less Alcohol, 2023) -
Egyre erősebb az egészségtudatosság, és a wellness-kultúra is inkább a mértékletességet ösztönzi. Egyes elemzők új életmódbeli tényezőket is említenek, például a GLP-1 alapú fogyókúrás gyógyszereket, amelyek csökkenthetik az étvágyat és az alkohol iránti vágyat.
-
Emellett a legalizált kannabiszpiacok is egyre inkább versenyeznek ugyanazért a szabadidős költésért bizonyos régiókban.
(Forrás: Financial Times elemzések az alkoholipar kihívásairól; Bloomberg cikkek a GLP-1 gyógyszerek fogyasztói hatásairól, ozempic és alkohol)
Mindezek eredményeként az egykor szinte érinthetetlen fogyasztási márkáknak számító vállalatok tőzsdei értéke 40–55%-kal esett vissza.
És erre a vendéglátóiparnak is érdemes odafigyelnie.
Amikor az alkoholipar legstabilabb vállalatai kezdenek meginogni, az gyakran mélyebb változások jele, nem pusztán egy átmeneti piaci kilengés. Az, ahogyan az emberek isznak, találkoznak és pénzt költenek éttermekben vagy bárokban, változóban lehet – és nem feltétlenül tér vissza a korábbi mintákhoz.
A kérdés tehát az:
felkészülünk erre a változásra?
A jelek egy része már Európában is látható.
A Circana piaci elemzése szerint a járvány utáni fellendülést követően az alkoholos italok kiskereskedelmi értékesítése csökkenni kezdett Európa hat legnagyobb fogyasztói piacán: Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban.
(Forrás: Circana European FMCG Alcohol Market Review)
Közép-Európában több, hagyományosan erős alkoholkultúrával rendelkező országban is szerkezeti változások figyelhetők meg.
Csehországban – amely történelmileg a világ egyik legerősebb sörkultúrája – a jelentések szerint az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent a kocsmák száma.
(Forrás: Reuters; Radio Prague International beszámolók a cseh kocsmák bezárásáról)
Németországban és Lengyelországban hasonló nyomás érzékelhető. Az emelkedő működési költségek, a demográfiai változások és az átalakuló életmód miatt egyre nehezebb pusztán az alkoholfogyasztásra építeni a vendéglátóhelyek üzleti modelljét.
(Forrás: Euromonitor vendéglátóipari elemzések)
Magyarországon egy még érdekesebb, hosszú távú tendencia rajzolódik ki.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az alkoholos italok aránya a vendéglátás teljes értékesítésén belül évek óta csökken.
- 2003-ban az alkohol a vendéglátás értékesítésének 13,47%-át tette ki.
- 2011-re ez az arány 10,68%-ra csökkent.
- 2019-ben már csak 10,29% volt.
- 2021-ban, a járvány idején, az arány 5,90%-ra esett vissza az éjszakai élet leállása miatt.
(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal – Vendéglátás értékesítésének megoszlása termékcsoport szerint)
Ha a járvány torzító hatását figyelmen kívül hagyjuk, a hosszú távú tendencia akkor is egyértelmű:
Az alkohol ma már kisebb szeletét adja a vendéglátás bevételeinek, mint korábban.
És minden jel arra utal, hogy ez a tendencia folytatódni fog.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a magyarok hirtelen felhagynának az alkoholfogyasztással. A kulturális szokások lassan változnak. A számok azonban azt sugallják, hogy a vendéglátóipar bevétele egyre kevésbé függ az alkoholtól, és idővel az alkohol talán már nem lesz a bevétel központi mozgatórugója.
Ezért válik kulcsfontosságúvá az újragondolás. Az embereknek mindig szükségük lesz a találkozásra és az ünneplésre, de ezek gazdasági keretei változhatnak. Sok vendéglátóhely talán még nem ismeri fel teljesen ezt az átalakulást, és nem alkalmazkodik elég gyorsan.
Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában már látható versenynyomás fokozatosan Közép-Európába is megérkezik. Az erősödő wellness-kultúra, az életmódbeli változások, az alternatív szabadidős piacok és a változó fogyasztói preferenciák Magyarországon is jelen vannak, és mind hozzájárulnak egy szélesebb körű, a mértékletesség felé mutató trendhez.
Az éttermek, bárok és szállodák számára ezeknek a változásoknak a korai felismerése a következő évek egyik legfontosabb stratégiai döntése lehet.
Posted in:
Alkoholmentes Magyarország
Leave a comment
Log in to post comments